A KÖRNYÉK

Kezdőlap » A környék

Szentbékálla a Káli-medence ékköve, a medence északi, a Boncsostető, a Fekete-hegy, Sá¬torma-hegy által körbefont térségét foglalja el. A település elhelyezkedéséből nem csupán a különleges panoráma, sok természeti látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség is, ahol évente mintegy 2000 órányit süt a nap. A viszonylag kis terjedésű határ kör¬ben erdős, dombos, csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy része mocsaras.

A falu nevé¬nek első fele attól a Szent Benedektől származik, akinek szerzetes fiai a legtöbbet tettek a Kál és Vérbulcsú ivadékok megmentéséért, s amelynek első templomát Szent Benedek tiszteletére emelték. A római katolikus templom XVIII. Századvégi újjáépítése, Eszterházy Károly egri püspök által foglalkoztatott Felner Jakab építész tervei alapján történt. A kora középkori tem¬plom maradványain épült új templom barokk stílusú. Freskóján a Káli népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál-vitéz látható. A falfestményt Jeges Ernő budapesti festő készítette. A templom oldalán az I. és II. vi¬lágháború áldozatainak tiszteletére készült emléktáblák láthatók.

Szentbékálla közvetlen szomszédságában található a Velétei palotarom, amely gótikus /XI.-XII.sz./ műemlék, és a Töttöskáli templomorom, amely román stílusban /XIII.sz./ épült.

A faluban járva megfigyelhetők a régi házakon a népi építészeti hagyományok, amelyek közül néhány műemlék. Az 1828-ban épült műemlék Istvándi-ház képviseli a népi építészeti stílust. A felvidéki klasszikus stílusban épült nagyméretű présház országos jelentőségű műemléke a Birkás pince és lakóház. 1763-ban Felner Jakab tervezte, eredetileg a Seller család tulajdona volt. Ma már romos, az egykori strandfürdő, amelyet 1930-ban építtetett Németh Gáspár helyi la¬kos. A hegyi forrásvízre alapozott fürdő 1960-ig működött. A falu határában nyugatra fekszik a híres Kőtenger. Valaha az itteni intenzív vulkánikus tevékenységet követően feltörő kova¬savak, hévizek a laza homoküledékeket össze-cementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott. A kövek nagysága és magassága meglepő. Némelyik ház nagyságú, mások betöltenek egy egész szobát. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz, vagy jó kedvében gigászi kődarabokat hajigált.

A település mellett emelkedik a fekete-hegy, mely kiváló kirán¬dulóhely. Érdemes itt felkeresni az Eötvös Károly kilátót, mely 1950-ben bazaltkőből épült, később ezt 1978-ban vörösfenyőből készült kilátótorony váltotta fel. Innen csodálatos kilátás nyílik nemcsak a festői Káli-medencére, hanem a Tapolca-medence tanú hegyeire, a Balatonra, a Tihanyi félszigetre és a hegytető tavaira is.

Nyugalmat árasztó falusi utcák, erőtadó napsütés, árnyas erdei utak, mindezek jól ismert fogalmak, de talán ennél Szent¬békkálla, a Káli-medence többet nyújt. E vidék a mediterránumhoz tartozik, itt őshonos a mandula és a füge is. A környező vulkánikus hegyeken, kitűnő fehérbort termelnek a helyi szőlősgazdák.
A táj a gyaloglónak, lovasnak és kerékpárosnak nyílik meg igazán. Különleges élmény a Szentbékkálli Kőtenger háznagyságú sziklái között sétálni, vagy felkapaszkodva az Öreg-hegy szőlői között az ékszerdobozként megbúvó pincékhez.
Szentbékkálla kitűnő kiindulóhelye a Balaton-Felvidéki autós, kerékpáros és gyalogostúráknak.

A gasztronómia szerelmesei is találnak maguknak élményt bőven, hiszen nívós étteremben, széles ízválasztékban egyre gazdagabb a környék, és a Balaton-felvidéki borvidék finom borai és borútjai is a csábító vonzerők között szerepelnek.

A pezsgő életet kedvelők sem maradnak kínálat nélkül, sok neves fesztiválnak, rendezvénynek ad otthont a környék. Kiemelendő a kapolcsi Művészetek Völgye, a Veszprém Fest, a Tihanyi Levendula Fesztivál, a Balatonfüredi Borhetek, de megannyi színes élményt nyújtó program lehetne még a felsorolás része.